Utazás veszélyei


Az egész évben várt, megtervezett nyaralást, kötelező üzleti vagy tanulmány utat könnyen kellemetlen élménnyé változtathatja egy-egy olyan betegség, amelyet kis előrelátással akár meg is lehetett volna előzni.

A legcélszerűbb utazás előtt 4-6 héttel tájékozódni az Önnek és családjának javasolt védőoltásokról, azonban a tanácsadás last-minute utak előtt is ajánlott!

Minden tizedik utazó megbetegszik valamilyen betegségben az utazása során, illetve minden tízezer utazóból egy meghal külföldi nyaralás alatti megbetegedés miatt.

Sajnos Magyarországon is előfordulnak olyan járványok, amelyekben a fertőző forrás valószínűsíthetően utazó személy lehetett.

Utazási betegségnek nevezzük az olyan kórképet, mely Magyarországon nem vagy csak alkalmanként fordul elő, viszont az utazók más országokban találkozhatnak vele, így az ő esetükben fennáll a fertőződés veszélye. Hogy csak a leggyakoribb és legsúlyosabb utazási betegségeket említsük példaként, a világon évente többmillió hepatitises, maláriás és hastífuszos megbetegedést regisztrálnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai alapján.



Nemzetközi utazásokkal kapcsolatos tanácsadás


A szakrendelés menete utazással kapcsolatban

Szakrendelésünk fő profilja az utazásokkal kapcsolatos betegségek profilaxisa, konzultatív és terápiás jelleggel. Ezen belül utazási tanácsadás, kemoprofilaxis, vakcináció, szűrővizsgálatok utazás előtt és után.

A konzultáció magába foglalja az adatgyűjtést: az utazás célja, célországa, időtartama, az utazást esetlegesen befolyásolható betegségek felmérése, az utazó rizikófaktorainak, egészségi állapotának felmérése.

Az adatgyűjtést követően megtörténik az úticélra és az utazó egészségügyi állapotára fókuszált tanácsadás, a magas kockázatot jelentő tényezők felmérése, valamint javaslat kemoprofilaxisra (gyógyszeres megelőzésre), illetve védőoltásra.

A beleegyező nyilatkozat kitöltése előtt a páciens tájékoztatást kap az oltóanyag tartalmáról, a prospektusban feltüntetett lehetséges oltási reakciókról. A védőoltás beadása előtt felmérjük a páciens vitális paramétereit (vérnyomás, pulzus stb.) és amennyiben ellenjavallatot nem észlelünk, megtörténik az oltóanyag beadása és annak dokumentálása.

A tanácsadás és oltás időtartama első alkalommal átlagosan 45-50 percet vesz igénybe, részoltások esetén 30 percet.

Egyes kórállapotok és az utazás

Szívbetegség

Akiknél nyugalomban vagy minimális erőkifejtés hatására tüneteket okozó angina pectoris, szívelégtelenség vagy szívritmuszavarok jelentkeznek, azoknak az utazás nem ajánlott. Akiknek az utazás előtti 14 napban szívrohamuk volt vagy a megelőző 8 hétben sokkot kaptak vagy szívelégtelenséget okozó szívrohamuk volt, azoknak sem ajánlott utazni.

A szívbetegségben szenvedő utasoknak tanácsos magukkal vinni utazásukra egy nemrégiben készült EKG-felvételt. Akik pacemakerrel, beültethető defibrillátorral vagy szívkoszorúér-sztenttel utaznak, tartsanak maguknál egy kártyát vagy orvosi igazolást, amely a beültetett eszköz meglétéről, fajtájáról, helyéről és elektronikai tulajdonságairól tájékoztat. Az elektronikus biztonsági kapun átkelve az ilyen fémeszköz megszólaltathatja a riasztót. Ezek az elektronikus rendszerek általában nincsenek hatással a defibrillátorra, de a fémellenőrző kapu alatt ne töltsön el az utas 15 másodpercnél több időt. A kézi fémdetektorok szintén biztonságosak, de 5 másodpercnél tovább nem szabad őket a defibrillátor fölött tartani.

A legtöbb nagy légitársaság biztosít sószegény, alacsony zsírtartalmú ételeket, ha erről az igényről 24 órával az utazás előtt értesítést kapnak. A legtöbb hajótársaság is biztosítja ezt, ha előzetesen tájékoztatják őket.


Tüdőbetegség

Tüdőciszták, súlyos tüdőtágulat vagy jelentős mennyiségű mellűri folyadék fennállásakor, nemrégiben lezajlott mellkasi műtét után vagy légmell esetén orvosi beleegyezés nélkül repülőgépen utazni nem tanácsos, mivel a repülőgépen a légnyomás váltakozásai szövődményeket okozhatnak.

Ilyen esetekben oxigén-kiegészítés szükséges a repülőgépen. Az orvos a vér oxigénszintjének mérése alapján határozza meg a beteg oxigénszükségletét a repülés alatt. A repülőtársaságok biztosítják a repülés során a szükséges oxigént, ha az orvos elrendeli és 48 órával a repülés előtt jelzik ezt a kívánságot. Az utasok ugyanis semmilyen formában nem vihetnek fel oxigént a fedélzetre. A repülőtéri hosszú várakozások esetére mindenkinek magának kell gondoskodnia az oxigénpótlásról, noha a legtöbb oxigénforgalmazó ellenszolgáltatás nélkül segít ilyenkor a rendszeres fogyasztóinak. Egyéb lélegeztető eszközök, például folyamatos pozitív légnyomásszabályozók felvihetők a repülőgépre abban az esetben, ha a méretük nem haladja meg a megengedett kézipoggyász méretét. Az utasok, akiknek erre van szükségük, hagyjanak több időt a biztonsági ellenőrzésre.

Nagy magasságban utazáskor speciális problémák jelentkezhetnek, mert kevesebb a rendelkezésre álló oxigén, mint a tengerszinten. Általában véve enyhe vagy középsúlyos tüdőproblémák esetén kb. 1700 méteres magasságig semmilyen gond nem jelentkezik, a magasság növekedésével azonban nagyobb az esélye a különböző nehézségek megjelenésének. Tüdőbetegségben szenvedők ilyen magasságban utazva ugyanazokat az előkészületeket kell megtegyék, mint repülőút előtt.

Az autóbusz, a vonat, a gépkocsi és a hajó biztonságos utazási forma a tüdőbetegek számára, de oxigén-utánpótlásról ekkor is gondoskodniuk kell. A kereskedelmi szolgáltatók a világ minden tájára el tudják juttatni a szükséges oxigént az utazókhoz.

Az asztmában, tüdőtágulatban és bronchitiszben szenvedők tünetei rosszabbodhatnak súlyosan szennyezett levegőjű városokban. Ilyenkor esetleg többször kell, hogy használják az inhaláló pumpát vagy a kiegészítő gyógyszereket, például kortikoszteroidokat, hogy a tüneteket megfelelően csökkentsék.


Cukorbetegség

Az utazás során a vércukorszintet rendszeresen ellenőrizni kell, és megfelelő étkezéssel, illetve gyógyszeradagolással szinten kell tartani. A cukorbetegeknek tanácsos a kézitáskájukban cukorkészítményt (glükózt) vagy kekszet, gyümölcsöt és gyümölcslevet tartaniuk arra az esetre, ha a vércukorszint lecsökkenne. Amennyiben az utazás néhány óránál hosszabb időeltéréssel jár, a cukorbetegek — főként az inzulint használók — meg kell, hogy beszéljék orvosukkal a gyógyszerszedés legmegfelelőbb időpontjait. Az inzulint több napig lehet hűtés nélkül tárolni, de a nagy melegtől óvni kell.

A legtöbb nagy légitársaság — amennyiben 24 órával a repülés előtt jelzik feléjük az igényt — biztosít külön ételt a cukorbetegek számára. Nagyon fontos, hogy a repülés alatt óvakodjanak a kiszáradástól.

Megérkezés után is rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet, hiszen a tevékenységek és az étrend gyakran különböznek az otthon megszokottól. Nagyon fontos, hogy az érintett utasok az utazás alatt is ragaszkodjanak a meghatározott étrendhez, tartózkodjanak az új ételek kipróbálásától és a többszöri, soron kívüli evéstől. Kényelmes zoknit és cipőt viseljenek, naponta ellenőrizzék a lábukat, kerüljék a mezítlábas sétákat, nehogy fertőződésre hajlamos, nehezen gyógyuló sebeket szerezzenek.


Terhesség

A terhességet az utazás rendszerint nem befolyásolja. Azonban a szüléshez közel álló, több mint 34 hetes, illetve veszélyeztetett terhesek, a vetélésre, koraszülésre hajlamosak tartózkodjanak a hosszú repüléstől és utazásoktól. A legtöbb légitársaság szabályozza a kismamák utazását, amiről érdemes tájékozódni, mielőtt a jegyet megvásárolják. Hosszú utazás alatt a terhes nőknek fokozottan kell óvakodniuk vérrögök kialakulásától (a repülőgépen gyakran keljenek fel és az autós utazást rövid sétákkal szakítsák meg) és a kiszáradástól. A biztonsági övet a combjukon kell bekötni, és nem a has felett, hogy a magzat ne sérüljön.

Olyan oltások, amelyek nem megölt, csak legyengített vírusokat tartalmaznak — pl. sárgaláz, japán B-típusú agyvelőgyulladás, járványos gyermekbénulás inaktivált oltóanyaga, bárányhimlő, mumpsz, rózsahimlő — nem biztonságosak terhességben. A szoptatás ideje alatt azonban már biztonsággal adhatók.

A terhes asszonyoknak, ha nem halaszthatják el utazásukat a Föld maláriával fertőzött területeire, mérlegelniük kell annak a kockázatát, hogy olyan megelőző gyógyszert szedjenek-e, melynek a hatása terhességben még nem igazán ismert, vagy hogy megfelelő védekezés nélkül utazzanak-e inkább. A maláriás fertőzés sokkal súlyosabb és életveszélyesebb a terhes nők esetében, mint a nem terhesekben, még megelőző gyógyszerek szedése mellett is.

A terhesekben fennáll a hepatitis E fertőzés kockázata is, mely olyan vírusos májgyulladás, amely ugyan rendkívül ritka az Egyesült Államokban, de elterjedt Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Mexikóban. Ennek következtében vetélés, májelégtelenség vagy akár halál is előfordulhat. Nincsen megfelelő kezelése, ezért hepatitis E-vel fertőzött országokba ajánlatos elhalasztani az utazást. Ha ez nem lehetséges, mindig ügyelni kell az alapos kézmosásra.


Egyéb állapotok

Az utazások és átszállások más kórképekre is hatással vannak.

A sarlósejtes vérszegénységben szenvedők a repülőgépen az alacsony pára- és oxigéntartalom hatására fájdalmat érezhetnek (sarlósejtes roham). Ennek kockázata a megfelelő páratartalom és oxigén biztosításával nagymértékben csökkenthető.

Vastagbélsipoly (kolosztómia) esetén ajánlatos nagyobb zacskó viselése, illetve cserelehetőség biztosítása, mivel a repülés alatt a széklet ürülése fokozódhat a bélgázok felszaporodása miatt. Mivel a gáz a repülés során kitágul, a vizet levegővel kell helyettesíteni azokban az eszközökben, amelyek levegővel töltött mandzsettákkal vagy ballonokkal biztosítottak, mint például a gyomorszondák és a vizeletkatéterek.

A kontaktlencsét viselőknek az alacsony páratartalom miatt ajánlatos szemüvegben utazniuk vagy kontaktlencséjüket gyakran nedvesíteniük a repülőn. Tartalék szemüveg vagy kontaktlencse becsomagolása ajánlott, szükség esetére. A hallókészüléket használók vigyenek csereelemet a készülékbe.

A súlyos lelki betegségben szenvedők (pl. rosszul kezelt skizofréniások) veszélyeztethetik maguk vagy mások testi épségét, ezért felelős kísérővel utazzanak.

A legtöbb légitársaság a mozgássérült utasok számára tolószéket vagy hordágyat biztosít, egyesek speciális szükségleteket is kielégítenek, pl. vénás infúziót, légzőkészüléket is biztosítanak, ha erről a légitársaságot időben tájékoztatják, és szakképzett ápolószemély kíséri az utast.



Maláriaprofilaxis


  • ne feledkezzünk meg róla, hogy az Anopheles szúnyog egyetlen csípése is elegendő a malária kialakulásához
  • a malária sújtotta területeken több módszer együttes alkalmazása ajánlott
  • utazás előtt fel kell mérni a maláriával kapcsolatos veszély mértéket annak alapján, hogy az érintett személy hova, mennyi időre utazik, hol tölti az éjszakát, lesz-e szabadidős tevékenysége, immunis-e malária ellen
  • várandósok speciális felvilágosításban kell, hogy részesüljenek
  • a malária megelőzésére számos gyógyszer áll rendelkezésünkre
  • Magyarországon két féle készítmény elérhető el
  • áruk széles skálán mozog
  • javallatuk országonként változik a helyi rezisztencia viszonyok függvényében
  • hatásuk kiegészítendő egyéb nem specifikus fizikai, illetve kémiai módszerrel: pl. háló használata, permetrinnel átitatott sátor, hosszú ruházat használata, külsőleges szúnyogriasztó szerek használata
  • szedésük során figyelembe kell venni a lehetséges allergiás reakciókat, gyógyszerkölcsönhatásokat, a mellékhatások skáláját
  • egy adott területre általában többfajta készítmény közül is lehet választani

Repellensek és használatuk
  • több órás védelmet nyújtó hatóanyagok a DEET, IR3535, Picaridin (KBR 3023) tartalmú készítmények
  • mindig követni kell a használati utasítást
  • csak a ruhával nem lefedett bőrfelületre kell alkalmazni, nem az egész testfelületen
  • sértett, irritált bőrfelületen nem alkalmazható
  • közvetlenül ne fújja az arcára
  • ha naptejet is használ, először azt kell felvinni a bőrre
  • miután zárt, rovarmentes helyiségbe érkezett, a felvitt szúnyogriasztót szappanos vízzel le kell mosni a bőrről
  • gyermekeknél ne alkalmazzon 30% DEET feletti készítményeket


Utazók hasmenése/higiénés tanácsok utazóknak


Jó eséllyel térhetünk vissza hasmenéssel Ázsiából (Indiából, Thaiföldről), Mexikóból, Közép-Afrikából és Egyiptomból. A hasmenések kórokozói lehetnek baktériumok, egysejtű élősködők (protozoonok), vírusok és férgek. A hasmenés egészséges felnőttnél általában néhány nap, rosszabb esetben 2-3 hét alatt magától gyógyul, legtöbbször csak tüneti kezelést, folyadékpótlást igényel.

Mindenképpen gyógyszeres kezelésre, esetleg speciális laboratóriumi vizsgálatra van szükség: ha magas lázzal jár együtt, ha vér található a székletben, ha féregdarabokat fedez fel a székletében, ha napi 10-15-nél több a székletürítések száma, vagy ha az állapot elhúzódik, 3 hétnél hosszabb ideig tart.

A hasmenés kiváltó kórokozótól függően többféle lehet:

  • A különféle E. coli törzsek a felelősek leggyakrabban az utazók hasmenéséért. Az általuk okozott 1-3 napig tartó, vizes, nem súlyos hasmenés antibiotikus kezelést nem igényel.
  • A bakteriális dizentéria általában magas lázzal, elesettséggel, erős, gyakran véres hasmenéssel jár (ezt nevezik köznyelven vérhasnak).
  • Az amőbás hasmenés enyhébb és hosszadalmasabb lefolyású, mérsékelt lázzal, gyakran véres hasmenéssel jár.
  • A giardiasis szintén hosszadalmasan elhúzódó, habos, bűzös, nyálkás széklet ürítésével járó hasmenést okoz.
  • A hastífusz a közhiedelemmel ellentétben nem okoz hasmenést, hanem inkább székrekedést, viszont mindig magas lázzal, nagyfokú elesettséggel, alacsony pulzusszámmal jár.
  • Nagy mennyiségű vizes hasmenést okoznak a toxintermelő E. coli baktériumok, néhány hasmenést okozó vírus és a kolera.

A cryptosporidium és a cyclospora krónikus hasmenést okozó, kevésbé ismert kórokozók: hetek, esetleg hónapok óta tartó bizonytalan hasi fájdalmak, hányinger, étvágytalanság, fogyás, mérsékelt láz jellemzik az általuk okozott megbetegedéseket.

Az utazók hasmenése az esetek egy részében megelőzhető a higiénés rendszabályok szigorú betartásával, valamint az étkezéssel, folyadékfogyasztással kapcsolatos ajánlások elsajátításával. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hasmenéses epizódok száma az elmúlt évtizedekben érdemlegesen nem változott, ami a javasolt rendszabályok megsértéséből fakad – akár objektív, akár szubjektív okok miatt.


Az utazónak az alábbi higiénés, étkezési rendszabályokat be kell tartania:
  • Forrald fel, süsd meg, hámozd meg vagy felejtsd el!
  • Palackozott víz használata (iváshoz és fogmosáshoz is)
  • Általános higiénia
  • Jól átsült, átfőtt ételek fogyasztása
  • Alaposan megmosott gyümölcs (fertőtlenítve)
  • Tilos: utcai árusnál enni, inni, fagylaltozni, nyers salátát, nyers vagy félig átsült húst, halfélét, állott ételt, hidegtálat, majonézt, jégkockát fogyasztani
  • Higiénés fegyelem (potenciálisan széklettel érintkezett ételek, italok kerülése)

Mit tehetünk súlyosabb esetekben?

Súlyos esetben, csillapíthatatlan hányáskor vagy ha bármilyen alapbetegség (krónikus bél-, vesebetegség, diabetes) fennáll, kórházi osztályos felvétel indokolt, intravénás só- és folyadékpótlás vagy egyéb anyagcserefolyamatok ellenőrzése érdekében. A rizikócsoportba tartozó utazók tartsanak maguknál egészségügyi kártyát állapotukról, gyógyszereikről, és előre tájékozódjanak a külföldiek ellátására felkészült kórházak elérhetőségéről! A felnőttek számára követendő elv, hogy óránként 1 pohár vizet és minden székletürítés után még egy pohár folyadékot kell fogyasztani. Ha a beteg képtelen inni, sürgős esetként kell kezelni és orvosi ellátásban kell részesíteni.

A legtöbb hasmenés 48 órán belül orvosi kezelés nélkül elmúlik, csak a só- és folyadékpótlást kell biztosítani. A betegség főként gyermekeknél, időseknél és megromlott egészségi állapotúaknál lehet veszélyes a kiszáradás okozta keringési zavar miatt.

Folyadékpótlás

A bélben történő kiválasztás és felszívódás közötti egyensúly megbomlásáért gyomor-bélrendszeri kórokozók a felelősek leggyakrabban.

Az egészséges ember folyadékszükségletét is jelentősen megnöveli a külső környezet hőmérsékletnövekedése. 20 °C átlaghőmérsékletnél 2 liter, 30 °C -nál 3 liter, 40 °C -nál minimum 4 liter folyadékra van szükség naponta. Fizikai megterheléskor, hasmenéskor ez a szám sokszorosára növekedhet, melyet sóval kell kiegészíteni. Tapasztalat szerint híg székletürítésenként 2 dl szájon keresztüli rehidráló folyadékot kell fogyasztani (1 tasak Normolyt por előírás szerint elkészítve).

Ha a hasmenéssel vér is távozik, lázzal jár vagy néhány napnál tovább tart, orvoshoz kell fordulni!

Folyadékpótlás gyógyszertári forgalomban lévő készítményekkel: Normolyt és Smecta por. Házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva.

Diéta

Éhezés nem szükséges, gyakori kis volumenű étkezés javasolt. Elkerülendők a laktóztartalmú ételek és a koffeintartalmú italok.

A vízfertőtlenítés eszközei

Számos országban csak kezdetleges víztisztító berendezések és vízelosztó rendszerek működnek, ahol gyakran a vízellátó rendszer nem zárt, vagy közegészségügyi előírásokat és ellenőrzéséket nem lehet érvényesíteni, illetve nem is léteznek. Minden felszíni vízkészlet feltehetően fertőzött, nem számít, mennyire tiszta a forrás, a legtöbb patak, tó, kút vizét nem biztonságos fogyasztani. Érintetlennek tűnő területeken a víz, a tavak és patakok szennyezettek lehetnek Giardia vagy Cryptosporidium parazitákkal vagy patogén baktériumokkal, például Campylobacterrel. A csapvíz gyakran szennyezett a kevésbé fejlett országokban, de számos szálloda és üdülő biztonságos vízrendszert működtet. Meg kell győződni minden létesítményben külön-külön a vízminőségéről. Ha egy tipikus turistaúton veszünk részt, kereskedelemben forgalmazott palackozott vizet, üdítőt, gyümölcslevet, sört és bort stb. igyunk.

A víztisztítás legfőbb módszerei : forralás, filtráció, kémiai és UV-kezelés.


Mechanikus szűrők

A kereskedelmi forgalomban kapható szűrők megfelelő pórusméretűek ahhoz, hogy eltávolítsák a Giardia szervezeteket és a legtöbb baktériumot a szennyezett vízből.


Hőkezelés forralással

A közönséges bélrendszeri kórokozókat könnyen inaktiválja a hő. Mikroorganizmusok elpusztulnak rövidebb idő alatt magasabb hőmérsékleteken, míg alacsony hőmérsékleten hosszabb melegítési idő szükséges. A víz forralása a pasztőrözés elvét alkalmazva megöli az enterális kórokozókat, ezért minden olyan víz, amelyet 1 percig forraltunk, biztonságosnak tekinthető. Mivel a forráspont csökken a növekvő tengerszint feletti magassággal, a vizet 2000 m tengerszint feletti magasság felett 3 percig kell forralni. Ha van hőmérőnk, forralásra nincs szükség, a víz melegítés hatására az alábbiak szerint válik ihatóvá:

  • 2 perces melegítés (65 °C)
  • 20 perces melegítés (45 °C)

Kémiai fertőtlenítés
  • Neomagnol

Ivóvíz fertőtlenítésére: 10 literenként 2 tablettát kell feloldani a fertőzött vízben, időnként össze kell keverni és legalább 2 óra időtartamig állni hagyni. Ennek eltelte után a víz fogyasztható! Gyümölcs fertőtlenítésére: 2 tablettát 10 liter vízben feloldani, a gyümölcsöt 1/2-1 órán keresztül ebben kell áztatni. Tiszta vizes leöblítés után a gyümölcs fogyasztható!

Terhesség és szoptatás: a tabletta külsőleg biztonságosan alkalmazható a terhesség és a szoptatás során. Rákkeltő tulajdonságára vonatkozóan humán adat nem áll rendelkezésre.

  • Klór ajánlott vadonban és a külföldi utazásokhoz, de nem hatékony Cryptosporidium ciszták ellen és nem hatékony Giardia ellen, sem.
  • A klór-dioxid (ClO2) azonban ezek a paraziták ellen is hatékony, és egyúttal elpusztítja a baktériumokat és a vírusokat is.
  • Jód

Fertőtlenítés Betadin 10%-os oldattal (1 csepp = 0,5 ml)
Csepp/liter Vízhőmérséklet (°C) Vízminőség Behatási idő (perc)
8 > 10 tiszta 30
16 > 10 zavaros 30
8 10 > tiszta 60
16 10 > zavaros 60

Fertőtlenítés jódtablettával
Tabletta/liter Vízhőmérséklet (°C) Vízminőség Behatási idő (perc)
1 > 10 tiszta 15
2 > 10 zavaros 15
1 10 > tiszta 45
2 10 > zavaros 45

UV-lámpás fertőtlenítés: rövid idő alatt, de kis mennyiségű vizet tisztít meg.

Higiénés tanácsok:
  • Kerüljük az állatokkal való érintkezést.
  • Kerüljük főleg az állóvizeket, termálvizeket, de a folyóvizek, hegyi patakok vizei sem biztonságosak.
  • Sok országban a palackozott víz minősége sem megbízható.
  • Ne csak az ivásra szánt vizet tisztítsuk, hanem szájöblítésre, fogmosásra, sebtisztításra szánt vizet is.
  • Kerüljük az olyan vízforrásokat, melyeknek közelében szemétlerakat, emberi vagy állati fekália előfordulhat.
  • Körmeinket vágjuk rövidre.
  • Alapos kézmosás az étel előkészítése és étkezés előtt.
  • Antibakteriális törlőkendők, antibakteriális szappanok, gélek használata is javasolt.


Utazó patika


  • Rendszeresen szedett gyógyszerek
  • Fertőtlenítőszer: Betadine, Dermaforin
  • Kötszer: steril gézkötszer, gyorssebtapasz
  • Lázmérő, lázcsillapító: Advil, Algopyrin, Rubophen, Nurofen, Paracetamol
  • Görcsoldó: Nospa
  • Hányingercsillapító: Daedalon, B6 vitamin
  • Emésztést segítő gyógyszerek: Bilagit, Rennie
  • Hasmenés: széntabletta, probiotikum, Normolyt por, Reasec, Smecta, esetleg Normix
  • Székrekedés: Guttalax, Agiolax
  • Csípés, viszketés: Fenistil gél
  • Napégés: Panthenol, Neogranormon
  • Torokfájás: Septofort, Tantum Verde


Teendők hazaérkezés után


Egészségesen hazaérkező utazónak is szüksége lehet szűrővizsgálatokra. Betegségre utaló tünetek esetén keresse fel családorvosát, aki, ha szükséges, elvégezteti a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat, illetve beutalja a területileg illetékes megyei kórház infektológiai osztályára. Az utazás során szerzett fertőzések tünetei a hazaérkezést követő pár napon, de legfeljebb néhány héten belül jelentkeznek. Kivételt képeznek a hosszú lappangási idejű betegségek, pl: a malária, az amőbás májtályog, a filariázis, a hepatitis B és a HIV-fertőzés.

Hazaérkezés után észlelt leggyakoribb tünetek: hasmenés, láz, egyéb tünetek nélkül; bőrbetegség, nemi betegség, légúti betegség tünetei.


Betegség esetén tájékoztatni kell a családorvost, hogy:
  • a beteg pontosan mikor, milyen földrajzi területen járt,
  • mennyi ideig tartózkodott ott, a hosszabb időtartam ugyanis jelentősen megnöveli a betegségek kockázatát,
  • mennyire volt kalandos vagy nomád az út,
  • milyen kockázatos tevékenységet űzött, pl: extrém sportok, védekezés nélküli szexuális kapcsolatok,
  • történt-e rovarcsípés, állatharapás,
  • van-e valamilyen alapbetegsége, allergiája, immunrendszert befolyásoló állapota (pl: lépeltávolítás, citosztatikus kezelés, hormonkezelés, besugárzás a közelmúltban).

Laboratóriumi és egyéb fizikális vizsgálatokat az alábbi esetekben szokás végezni:
  • ha bármilyen betegség tünetei jelentkeznek,
  • ha az utazó konkrét megbetegedésnek volt kitéve, pl: olyan területen járt, ahonnan járványos megbetegedést jelentettek,
  • ha az út során átesett valamilyen fertőző megbetegedésen, még akkor is, ha meggyógyult belőle.