Elkerülhető fertőző betegségek


  • Afrikai álomkór (Trypanosomiasis)
  • AIDS
  • Chikungunya-láz
  • Dél-amerikai trypanosomiasis (Chagas disease)
  • Dengue-láz
  • Hastífusz
  • Hepatitis A
  • Hepatitis B
  • Humán papilloma vírus
  • Influenza
  • Japán B encephalitis
  • Járványos agyhártyagyulladás
  • Járványos gyermekbénulás (Poliomyelitis anterior acuta)
  • Kanyaró (morbilli)
  • Kolera
  • Kullancs-encephalitis
  • Leishmaniasis
  • Lyme-kór
  • Malária
  • Pneumococcus pneumonia
  • Sárgaláz
  • Schistosomiasis
  • Szexuális úton terjedő betegségek
  • Tetanusz
  • Torokgyík
  • Utazók hasmenése
  • Varicella
  • Veszettség
  • Zika vírus

Rendszerint fertőzött cecelégy terjeszti, ezek falusi területeken a leggyakoribbak. Kezdetben, a betegség első fázisában láz, fejfájás, viszketés és ízületi fájdalom jelentkezik. Ez egy-három héttel a csípés után érezhető. Hetekkel vagy hónapokkal később a második fázis zavarodottsággal, rossz koordinációs képességgel, közönyösséggel és alvászavarokkal indul. A diagnózishoz a parazitát vércseppben vagy nyirokcsomó nedvében lokalizálják.

Az AIDS vérrel és szexuális úton terjed. Amennyiben hosszú útra indulunk, utazás előtt végeztessünk orvosi, fogorvosi vizsgálatot, hogy ne külföldön kelljen kezelésre járni. Az óvszer megfelelő használata hatásos nemcsak az AIDS, hanem más szexuális úton terjedő megbetegedés ellen is. Fontos tudni, hogy a közösülés minden formája veszélyes lehet. A HIV fertőzésnek nincsenek tünetei, tehát látszólag egészséges partnertől is lehet fertőzést kapni.

A chikungunya-láz egy, az Aedes szúnyogok által terjesztett betegség, amely magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal jár. A chikungunya-láz Afrika és Ázsia trópusi területein gyakori. Tünetei alapján alig lehet megkülönböztetni egy másik trópusi betegségtől, a dengue-láztól. Szemben az utóbbival azonban inkább felnőtteket betegít meg. A betegség csak nagyon ritkán halálos kimenetelű, de a fájdalmak az akut állapot után akár egy évig is fennmaradhatnak. Mivel a chikungunya-láz ellen jelenleg nem létezik hatékony gyógyszer és védőoltás sem, a hatóságok szúnyogirtással igyekeznek védekezni ellene, a lakosságnak pedig szúnyogháló és szúnyogriasztó-szerek használatát javasolják.

Trópusi parazitafertőzés, amelyet a Trypanosoma cruzi nevű protozoon okoz. Többnyire a rablópoloskafélék terjesztik. A fertőzés során különböző tünetek léphetnek fel. A fertőzés korai szakaszára vagy a tünetek hiánya vagy az enyhébb tünetek jellemzőek, mint a láz, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, esetleg helyi duzzanatok a csípés körül. 8-12 hét elteltével kezdetét veszi a betegség krónikus fázisa, amely során a betegek 60-70 százalékánál egyáltalán nem jelentkeznek további tünetek. A maradék 30-40 százalék viszont további tüneteket produkál a fertőzés kezdetét követő 10-30 év során.

A dengue-vírus terjedésének megelőzésére 2015-ben fejlesztettek ki védőoltást Dengvaxia néven, mely hazánkban nem elérhető. A fertőzés megelőzésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elsősorban a szúnyogpopuláció csökkentését és a szúnyogcsípés elleni védekezést javasolja. A dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő. A dengue-vírust szúnyogok, többek között az ázsiai tigrisszúnyog terjesztik. A dengue-lázat „csonttörő láznak" is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak.

Bárhol előfordulhat, ahol a higiéniai feltételek elégtelenek, az ivóvízellátás nem megfelelő.

Azaz fertőző májgyulladás. Főleg ott elterjedt betegség, ahol nincsenek meg a megfelelő higiénés feltételek. Szennyezett vízzel, élelmiszerrel, illetve közvetlen érintkezés útján terjed. A betegség ugyanúgy megfertőzheti a luxusszállodákban nyaralókat is, mint bárki mást. Erre példa a 2004 szeptemberében Egyiptomban nyaraló német turisták körében kitört járvány.

Fertőzött testváladékkal (vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal, nyállal) terjed a hepatitis B vírusa. A fejlődő országokban nagyobb a lakosság átfertőzöttsége, így nagyobb a nemi kapcsolattal vagy orvosi beavatkozással történő fertőzések kockázata. Tetoválás, kábítószerezés, akupunktúra, piercing is lehet a fertőzés okozója, még hazánkban is.

A humán papilloma (HPV) rendkívül elterjedt kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphámfelületein, a kezeken, lábakon, a hangszalagon, a szájüregben és a nemi szerveken. Daganatkeltő képességük alapján magas (kb. 15-20 típusa daganatkeltő), közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak.

A intraepiteliális neoplázia cervikális intraepiteliális neoplázia (CIN), a HPV fertőzés másik formája a rák legkezdetlegesebb, csak a hámra kiterjedő formája. Ma sem tisztázott, hogy a CIN mekkora arányban képes valódi rákká fajulni, de abban mindenki egyetért, hogy az állapotot komolyan kell vennünk. A CIN leggyakrabban rákszűrő vizsgálatok során derül ki, amikor a citológiai lelet P3, esetleg P4.

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Culex szúnyog által terjesztett vírusos betegség, főleg Ázsiában, és a Csendes-óceán nyugati térségében fordul elő. Kóroki kezelés nem áll rendelkezésre. Atípusos, lázas betegség formájában zajlik le. Gyógyulás esetén gyakori a kognitív és egyéb neurológiai funkciók permanens hanyatlása. Védőoltás létezik ellene. A nem specifikus védekezés szúnyogriasztók, szúnyogháló használatával is lehetséges.

Cseppfertőzéssel terjed, de szoros kontaktus szükséges a fertőzés kialakulásához. Szórványosan a fejlett országokban is előfordul. Járványos méretű az előfordulása Közép-Afrikában és az Arab-félszigeten, ezért az ide utazóknak javasoljuk az oltást. Mekkába induló zarándokoknak kötelező.

A fejlett és a fejlődő országok nagy részében is felszámolták a gyermekbénulást, néhány régióban azonban még mindig előfordul. A vírus ellen nem rendelkezünk hatékony kezeléssel, ezért is van döntő jelentőségea megelőzésnek, vagyis a védőoltásnak.

Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemző. A kanyaró Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a morbilli elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból. Hasonlóan a fejlett országokhoz, ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetekkel lehet találkozni. Potenciális veszély a felnőtt korosztályt, illetve az egészségügyben dolgozókat érintheti jelenleg.

Az utazók számára általában nem jelent veszélyt a kolera, amennyiben az étkezéssel kapcsolatos megfelelő óvintézkedéseket betartják. A kolera elleni védőoltást ezért nem javasolják turistáknak, csak a fokozottan veszélyeztetetteknek, például háború vagy természeti katasztrófa sújtotta területen tevékenykedő humanitárius szervezetek tagjainak, menekülttáborokban dolgozóknak, hajókon szolgálatot teljesítőknek.

A betegség előfordulása egész Közép-Kelet-Európára jellemző. Ez a legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés, az úgynevezett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul. Gyakori tünete lehet még a fejfájás és a hányás. Az idegrendszer megbetegedése néhány nappal később átmeneti láztalanságot követve újabb lázas periódussal folytatódik. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek.

A Phlebotomus legyek – közismertebb nevükön lepkeszúnyogok – vektorként terjesztik a kórokozókat az állatok (rágcsálók, kutyafélék) és az ember között. A bőrt és a nyálkahártyát érintő megjelenési formájában évente 1-1,5 millióan, a zsigeri elváltozásokat okozóban pedig félmillióan betegednek meg. A fertőzöttek száma 12 millióra becsülhető. A kórkép mintegy 90 országban előfordul, és fertőzött területnek számít az egész földközi-tengeri térség is.

Kullancsok által terjesztett sokarcú betegség. Védőoltás nem létezik ellene, különböző megjelenési formái hosszas antibiotikumterápiával kezelhetőek. A nem specifikus védekezés kullancsriasztó készítmény alkalmazásával is lehetséges, illetve a kullancs gyors eltávolításával.

A malária az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszerrezisztencia, illetve a szúnyogok ellenállóképességének növekedése a rovarirtó szerekkel szemben.

A betegséget négy különböző, a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. A malária fő tünete a láz, rendszerint a típusos, hidegrázással járó lázroham.

A Streptococcus pneumoniae baktérium kisebb gyakorisággal csecsemőknél, idősebbeknél bronchopneumoniát okoz, míg nagyobb gyermekeknél, felnőtteknél elsősorban klasszikus lebenyes (lobaris) tüdőgyulladást vált ki. Veszélyeztetett betegek részére (cukorbetegség, léphiány, veleszületett/szerzett immunhiányos állapotok, vese-szív-májelégtelenség esetén stb.) javasolt a pneumococcus vakcina adása.

A szúnyog csípésével terjedő betegség. Az oltás kötelező az Afrikába, Közép- és Dél-Amerika trópusi övezeteibe utazóknak. Az oltás meglétét az érintett országok ellenőrzik, érvényes oltási papír nélkül nem engednek beutazni.

A betegség az élősködőkkel fertőzött vízzel való érintkezés útján terjed. Az élősködők lárvái fertőzött édesvízi csigákból távoznak. A betegség különösen gyakori gyermekek körében a fejlődő országokban, mivel ők nagyobb valószínűséggel játszanak fertőzött vízben. További veszélyeztetett csoportok a földművelők, a halászok és azok, akik a fertőzött vizet a napi munkájuk során használják. Tünetei többek között az alhasi fájdalom, hasmenés, véres széklet vagy véres vizelet. Azoknál, akiknél a fertőzés régebbi keletű, májkárosodás, veseelégtelenség, meddőség vagy húgyhólyagrák is előfordulhat.

A járványos betegségek egy bizonyos része szexuális úton terjed. A XX. század utolsó harmadáig ezeket nemi betegségeknek nevezték, azonban az újabb kutatások rávilágítottak, hogy több olyan mikroba is létezik, ami ugyan nemi érintkezéssel terjed természetes módon, azonban nem betegíti meg a nemi szerveket, hanem más jellegű megbetegedést okoznak. Az alábbiak tartoznak ebbe a betegségcsoportba: szifilisz (vérbaj, bujakór, franciakór, luesz), kankó (tripper), trichomoniázis, nem gonorrhoeás húgycsőgyulladás (NGU), acut urogenitalis chlamydiasis, herpes simplex genitalis, condyloma acuminatum, HIV fertőzés, Hepatitis B vírusfertőzés (HBV), Hepatitis C vírusfertőzés (HCV), HPV vírusfertőzés.

Gyakran halállal végződő fertőző betegség, ami leginkább az izommozgató idegeket érinti. Kórokozója a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium. Spórái mindenütt előfordulnak az utca porában vagy a kerti földben. Ha a spórák nyílt sebbe kerülnek, akkor a fertőzés bekövetkezett. Levegőtől, oxigéntől elzárt helyen a baktérium elszaporodik és toxinokat termel, amik károsítják az izommozgató idegeket, ezzel bénulást és görcsöket okoznak, és károsítják a szívet is. Görcsöt okoz az állkapocsban, és a test más helyein. A fertőzés védőoltással megelőzhető, a betegség kialakulása profilaxissal megakadályozható. A gyermekkorban kapott védőoltás hatása felnőttkorra lecsökken, újraoltás javasolt.

A világon mindenütt előfordul, elsősorban a földdel szennyezett seb elfertőződése okozza. Gyermekkorában mindenki megkapja a tetanusz elleni teljes oltási sorozatot, ezért azoknak ajánlatos, akik tíz évnél régebben kaptak utoljára tetanuszoltást.

A torokgyík ellen is mindenki kap csecsemőként oltást. Felnőttek esetében tízévenként szükséges emlékeztető oltást adni. A tetanusz és diftéria elleni oltóanyagot kombinált oltásban kaphatjuk meg, hatása 10 évre szól.

A szokásosnál legalább kétszer gyakoribb, híg széklet ürítését jelenti. Gyakran társul vele hasi diszkomfort, alhasi görcs, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdet (akár az utazás alatt, akár hazatérés után), napi 4-5 laza széklet jellemzi, mely 3-4 nap múlva magától megszűnik. Az esetek 10%-a egy hétnél tovább tart, 1%-a 1 hónapnál vagy annál hosszabb ideig is elhúzódik, kórokozótól függően. Leggyakoribb kórokozó az enterotoxikus Escherichia coli baktérium, ez felelős az utazási hasmenések mintegy 80%-áért. A fennmaradó esetekben kórokozó baktériumok közül a Salmonella, a Shigella és a Campylobacter fajok fordulnak elő gyakran. Paraziták (férgek) kb. 5%-ban, vírusok még kisebb mértékben felelősek az utazási hasmenések kiváltásáért.

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb és egyik legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltással nem védett emberek zöme még gyermekkorában átesik. Kialakulása fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb a 15 éves korig megtörténik. A csecsemők ritkábban kapják meg a szoptatási idő alatt, mert az anyatejen keresztül az anya immunitását élvezik. Szövődmények minden tizedik esetben kialakulhatnak, nagyobb eséllyel felnőttkorban. Kockázati csoportoknak, családalapításra készülő pároknak a védőoltás fokozottan ajánlott.

A veszettség elleni oltás nem kötelező az utazóknak. Akkor javasoljuk beadását, ha fokozott a fertőződés veszélye, például vadászok, állatgondozók, biciklivel, motorkerékpárral közlekedők esetében. Gyermekeknél szintén nagyobb a kockázat, mert gyakrabban kerülnek kapcsolatba állatokkal, és nem mindig számolnak be erről szüleiknek. A fertőzés nemcsak harapás, karmolás útján terjed, hanem a veszett állat nyálának sérült bőrre, illetve nyálkahártyára (szem!) kerülésével is bekövetkezhet. Nemcsak róka, kutya és macska fertőzhet, hanem bármilyen emlősállat, így rágcsálók, denevérek is!

Rovarok által terjesztett fertőző vírus. A betegség általában enyhe lefolyású, nem halálos, azonban a fertőzés terhes nők magzatára különösen veszélyes, súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat, valamint más neurológiai szövődmények is felléphetnek, különösen a Guillain–Barré-szindróma. A vírus terjedhet fertőzött vér átadásakor vérátömlesztésnél, szexuális érintkezés során, terhes nők átadhatják a magzatuknak a terhesség folyamán. Jelen tudásunk szerint a fertőzésen átesett emberek immunissá válnak. Ellenszer, védőoltás sem megelőzésére, sem kezelésére egyelőre nincs. Több latin-amerikai országban azt tanácsolták a nőknek, hogy átmenetileg ne essenek teherbe. Más térségben élő terhes nők számára nem tanácsos azokba a meleg éghajlati országokba utazni, ahol a járványt regisztrálták.

A szúnyogok elleni védekezés a legfontosabb, ezért ezeken a veszélyeztetett területeken az utazók viseljenek hosszú ujjú inget, nadrágot, sapkát, az alvóhelyeket pedig szúnyoghálóval zárják le.