Allergológiai és immunológia szakrendelés


Az allergia korunkban népbetegség. Az allergia nem más, mint az immunrendszer túlzott válaszreakciója egyébként ártalmatlan ingerekre, mint pl. virágpor, élelmiszerek, állati szőrök. Az allergiás reakció rendszerint fokozatosan erősödik, kezdetben bőrkiütés vagy orrfolyás, tüsszögés jellemző, majd kezelés nélkül asztmába, esetleg súlyos, anafilaxiás sokkba mehet át. Az allergia az egyén életminőségét nagyban ronthatja, néha életet veszélyeztető reakciók is felléphetnek.



A leggyakoribb allergiás megbetegedések:

  • allergiás eredetű asztma
  • allergiás eredetű csalánkiütés és az azt helyenként kísérő angioödéma (arcot és légutakat érintő vizenyősség)
  • anafilaxiás sokk (heves allergiás reakció pl. rovarcsípésre, penicillinre, egyes élelmiszerekre)
  • ételallergia
  • kontakt allergia, ekcéma
  • szénanátha (szezonális és egész éven át tartó)



Allergia-tesztek

Az allergia-teszteket azért végezzük, hogy megállapítsuk, mely légzési allergén (szénanátha, asztma), élelmiszer allergén (csalánkiütés) vagy kontakt allergén (ekcéma) váltja ki az allergiás tüneteket.



Prick-teszt

Az azonnali típusú allergiás reakció mutatható ki ezzel az eljárással, mely a csalánkiütés, asztma, szénanátha kialakulásában szerepel. A vizsgálat gyors, orvosi használat mellett biztonságos.

A vizsgálat során egy vagy több allergén anyagból 1-1 cseppet juttatunk az alkar bőrére, melyet óvatosan beszúrunk a szaruréteg alá. Ha az egyén allergiás a beadott anyagra, a beszúrás helyén apró csalánkiütés, viszkető duzzanat jelentkezik. A leolvasás a beszúrás után 15 perccel történik.

A vizsgálatot 3 éves kor felett javasolt végezni, ép bőrön. Ekcémás, felülfertőződött bőrt nem szabad allergia vizsgálattal terhelni. A vizsgálat előtt a vizsgálatot végző orvost az állandóan vagy alkalomszerűen szedett gyógyszerekről tájékoztatni kell, mivel ezek a vizsgálat eredményét befolyásolhatják! Fontos tudni, hogy előfordulhat ál-negatív eredmény (tehát az illető valójában allergiás az adott anyagra, de a vizsgálat során ez nem mutatható ki, ez pl. allergiaellenes gyógyszer szedése alatt lehetséges), ill. ál-pozitív eredmény is előfordulhat (a beteg nem allergiás arra az anyagra, mely reakciót váltott ki, pl. atopiás ekcémás betegnél maga a művelet is reakciót válthat ki).

Nem szabad bőrtesztet végezni súlyos allergiás tünetek fennállásakor, illetve közvetlenül utána, lázzal járó fertőző betegségek idején, súlyos fokú asztmás állapotban vagy egyéb akut betegségben. Nem végezhető olyan bőrterületen, ahol elváltozás vagy napégés van.